Miért is írok?

2013 május 28. | Szerző: Bosszantó skorpió |

Sokat gondolkodtam, hogy elkezdjem-e ezt a blogot. De úgy döntöttem, ha ezzel segíthetek másokon, akkor megosztom a történetemet. Nem lesz rövid, így készüljetek fel.

Első körben néhány általánosságról. Sok rettenetes betegség van és sok olyan, amelyiknek rettenetes neve és ha bárki meghallja, elszörnyülködik.

Persze ez olyan mint amikor azt mondom hogy megfáztam. Ez is elég tág fogalom, mert lehet hogy kicsit fáj a torkom és náthás vagyok de pár nap és túl vagyok rajta. De lehet hogy úgy megfáztam, hogy lázas vagyok, ráz a hideg, ki sem bírok kelni az ágyból, elmegy a hangom, szóval képtelen vagyok dolgozni menni vagy bármi értelmes dolgot csinálni. És mégis: mindkettőt náthának neveztük.

Nos, az epilepszia is valami ilyesmi. Van ilyen is, meg olyan is. Néhány alapvető információ erről a betegségről:

Az epilepszia felnőttekben a stroke után második, gyermeknél az első legnagyobb agyi megbetegedés. A népesség 0,5-1,0 %-a epilepsziás. Azaz Magyarországon durván száz emberből kb. egy. Legjellemzőbb tünete az epilepsziás roham, amely valamely agyi működés hirtelen és átmeneti felerősödéséből vagy ritkábban a működés kieséséből áll. Van kisroham (petit mal) és nagyroham (grand mal). Általában ez utóbbival azonosítják ezt a betegséget.

Attól függően, hogy ez a roham az agy milyen működésű területén következik be, a rohamok sokfélék lehetnek. Nemcsak a rohamok sokfélék, hanem az epilepsziák is, aszerint hogy mi az okuk, mely agyterületet érintenek, mikor alakultak ki stb.

Az epilepszia tehát nem egységes megbetegedés. Különböző epilepsziás tünetegyüttesek vannak és a kezelési lehetőségek is különböznek.

Az epilepsziák alapvetően kétfélék. Az egyik nagy csoportjukban az agyat érő különböző természetű károsodások (trauma, agydaganat, gyulladás, fejlődési rendellenesség stb.) környezetében alakul ki az epilepsziás működészavar. A másik csoportban nincs agyi képalkotó eljárással kimutatható elváltozás az eltérés molekuláris szinten, az idegsejteken a másik idegsejttel való kommunikációban fontos mikronos nagyságrendű receptorain ill. a sejt ingerületi folyamataiban, kulcsfontosságú ioncsatornákban van. Ebben a csoportban az elváltozás genetikus eredetű, vagyis a génekben kódol, öröklődő.

 

A rohamokon kívül az epilepsziás működészavar a rohamok között is befolyásolhatja az agyműködést. Halántéklebenyi epilepsziában pld, baloldali emlékezetzavarral is társulhat.

(Na, nekem is ilyen van, mint most nemrég megtudtam, 16 évnyi kezelés után…)

A fiatal életkorban kialakult epilepsziákban az agy az epilepsziás működészavarral együtt fejlődik és ez számos működést érinthet. Egyes gyermekkori epilepsziák pl. mentális visszamaradottsággal is járhatnak. A depresszió is nagyobb mértékben jelentkezik epilepsziával élőknél, mint az átlag népességben.

A rohamok pár másodperctől pár percig is tarthatnak, nem mindig járnak eszméletzavarral. A laikusok által ismert nagyroham, vagy tónusos-klónusos roham (grand mal) a legtöbbször csak akkor alakul ki, amikor az epilepsziás izgalom az egész agyra kiterjed. A legtöbb roham helyi lezajlású, az agynak csak körülírt részét érinti és ezek egy részét a beteg is átéli, sőt sokszor mindig azonosan ismétlődő előjelek figyelmeztethetik is a roham bekövetkezésére.

Pl az úgynevezett kisrohamok esetében (petit mal), ezt sokszor laikusok nem is veszik észre, a beteg pár másodpercig (esetleg néhány percig) elbambul, az éppen végzett cselekvésben megáll, matat, csámcsog. Ez is járhat eszméletzavarral, azaz pár másodpercre “kihagy” az agy, aztán mikor a beteg észhez tér, folytatja amit éppen csinált. Általában nekem is ilyen rohamaim vannak.

Az epilepszia ma már kezelhető betegség. Ez részben gyógyszeres kezelést, részben műtéti megoldást jelent. A betegek háromnegyede gyógyszeresen rohammentesíthető. Rohammentes állapotban az epilepsziával élők teljes értékű életet élhetnek, bármilyen képzettségüknek megfelelő állásban elhelyezkedhetnek, gépjárművet vezethetnek, stb. Tudni kell, hogy vannak ú.n. “alkalmi” epilepsziás rohamok is, amelyek mögött nincs epilepsziás működészavar, hanem csupán a valamennyiünk agyában jelenlévő görcskészség küszöbe csökkent le alkoholizmus, vagy altatószer-megszokás, vagy valamilyen mérgező anyagcsere- állapot (pld. veseelégtelenség) következtében. De előfordul hogy egy esetleges autóbaleset következtében valakinek “nagyrohama” volt, ez még nem jelenti azt, hogy ő epilepsziás, csak az adott körülmények miatt az agy működészavara váltott ki nála egy görcsrohamot.

Ilyenkor nyilvánvaló kiváltó tényezőket kell látnunk és az EEG nem mutat eltérést.

Ja, hogy mi az az EEG:

A ElektroEncefaloGráf az agykéregben keletkező parányi elektromos feszültségeket a fejbőrre helyezett elektródákkal elvezeti, felerősíti, és mozgó papírra (ma már inkább számítógép képernyőjére) rajzolja. Az így kapott görbék (“agyhullámok”) alapján vizsgálható az agy elektromos működése.

Aki még részletesebben szeretne tudni a betegségről és a kezelési lehetőségekről, keresse fel a www.epilepszia.hu oldalt. Nekem most nem szándékom kitérni részletességgel mindenre, következő bejegyzésembel elkezdem a saját tapasztalataimat megosztani veletek.